Pauillac, szünet, koncert

Már egy ideje, hogy nem írtam a blogba, de igyekszem röviden összefoglalni az elmúlt két hét eseményeit. Az egyik barátnőm felhívta a figyelmemet arra, hogy nem elég kimerítően adok számot a történtekről. Megpróbálok neki is a kedvében járni :)

 Szóval,múlt alkalomkor az őszi szünetnél tartottam, amikor megemlítettem, hogy az őszi szünetre egynapos kirándulásokat tervezek. Arcachont és Saint-Émiliont elnapoltam, oda majd az ismerőseimmel megyek, de Pauillac-ba elmentem/elutaztam, hogy megnézzem a várost. Sok látnivaló nincs Pauillac-ban, ami említésre méltó, az az Église Saint-martin, Grotte d'Artigues (barlang) számos borkastély, és a Musée d'Automates. Leginkább ez utóbbira lettem volna kíváncsi, de az interneten efelejtettk megemlíteni, hogy csak júliustól szeptemberig van nyitva, szóval a múzeumból nem lett semmi. A kastélyokat nem néztem meg, csak kívülről,mivel már kettőt meglátogattam Bordeaux környékén, ezért ezeket most kihagytam, a templomot pedig csak kívülről "csodálhattam" meg, mivel aznap valamilyen ünnepséget rendeztek, amelyen hívatlan vendégek nem vehettek részt. A barlangról se tudok nagyon mondani semmit, mert eléggé a városon kívül van, ezért oda nem mentem el. Hogy vígasztaljam magamat a "sikeres" nap miatt, megettem egy fagyit :) 

És még mi történt a szünetben? A tanuláson kívül nem sok minden (mondanom sem kell, szívesebben töltöttem volna a napokat a városban :(, de amit meg kell csinálni, azt meg kell csinálni :( Viszont, amit mindenképpen meg kell említenem, az az áramszünet :S Rögtön az első este, hogy egyedül maradtam a folyosón (a többiek elutaztak), elment az áram miközben főztem. Ez kb. hét órakor történt. Sebaj, gyorsan elmentem a recepcióra (l'accueil), hogy elmondjam a panaszomat, de hiába, mivel a szünetnek köszönhetően már négy órakor bezárt. Sajnos csak másnap vettem észre, hogy az épületünk ajtajára fel van függesztve, hogy vészhelyzet esetén melyik számot és kit kell/lehet hívni este 9 órától (mondjuk sötétben annyira nem tudtam volna elolvasni a telefonszámot, még mobiltelefonnal sem). Mindenesetre, következő nap elmentem a recepcióra, és másfél óra múlva jött is a segítség. Valószínűleg a tűzhely kiverte a biztosítékot. Ezután egy hétig nem volt semmi gond, miután újra elment az áram, napra pontosan, szerdán délben, amikor a szomszédom főzni szeretett volna.Megint elmentem a recepcióra, ahol azt mondták, hogy tudják. Ehhez képest este hétkor jött valaki, hogy megszerelje nekünk a dolgokat és közölje, hogy a tűzhely elromlott, amit másnap meg is szereltek). 

Múlt hét kedden, elmentünnk z egyik orosz ismerősömmel a Café Linguistique-be (nyelvi kávéház). Ez kéthetente van, és arra hozták létre, hogy akik nyelvet szeretnének gyakorolni (beséd), azoknak legyen erre lehetőségük. Egy évre a "bérlet" 10 euro-ba kerül, ami nem rossz, ha figyelembe vesszük, hogy kéthetente, két órát (19:00-21:00) gyakorolhatják az emberek a beszédet. Több asztal van, és egy-egy asztalnál más nyelvet lehet gyakorolni (spanyol, angol, francia, olasz). Különlegesebb nyelvek gyakorlására is van lehetőség, ha van a csoportban olyan valaki, aki azt a nyelvet beszélni. Egy falra fel lehet ragasztani egy cetlit, amire ráírja az illető, hogy milye nyelvet kínál, illetve milyen nyelven szeretne gyakorolni. Így a "párok" könnyebben egymásra tudnak találni.

Szombton egy lengyel ismerősöm elhívott egy ingyenes koncentre, egy kapellába :) Másfél óra hosszáig tartott, és nagyon hangulatos volt. A Trió Aquilon, aminek mindhárom tagja már több kitüntetésben is részesült, adott elő zeneszámokat. Három hangszeren játszottak: fuvolán, orgonán és szakszofonon. Akit közelebbről érdekel az együttes, az ezen a linken további információhoz juthat (sajnos franciául van az oldal): https://trioaquilon.fr/trio.htm

Vasárnap elmentem az angol ismerősömmel a városközpontba, hogy egy kicsit sétáljunk a folyóparton. Spontán jött az ötlet, hogy hajózzunk egyet a folyón (Garonne).Míg vártunk a hajóra, elkapott minket az eső. Tudni kell, hogy Bordeaux-ban nagyon sokszor esik az eső, ami nem meglepő, hiszen a város az óceán mellett található. Viszont azt is tudni kell, hogy az eső nagyon hirtelen jön (sokszor). Az egyik pillanatban még hétágast süt a nap, a következő pillanatban beborul és el kezd esni az eső. Kezdetben csak szemerkél, majd el kezd zuhogni, ami kb. öt percig tart. Az egész történet pedig negyed óra alatt "lezajlik".

Végül, amit még meg szeretnék említeni, az a tegnapi nap, november 11. Bár ezt a napot jórészt tanulással töltöttem, mégis meg szeretném említeni, mivel ez a nap a franciáknál ünnepnap. Armistice-nak hívják, azaz egyverszünetnek, és ahogy a neve is sejteti, az 1918. november 11-én aláírt Compiegne-i fegyverszüneti egyezményre emlékeznek ezen a napon a franciák. Az egyetem is rendezett ünnepséget, amelyen megemlékeztek az első világháborúban elesett hallgatókra és tanárokra :(