Megint eltelt két hét...

Rögtön a címmel kezdeném: megint eltelt két hét, és lassan rá kell ébrednem, hogy kevesebb, mint egy hónap múlva utazom haza :( A jegyet a TGV-re Párizsig már megvettem. December 20-án, reggel fogok indulni és 10 körül érkezem meg a fővárosba. Véglegesen csak 23-án utazom haza, mivel 2-3 napot szeretnék eltölteni Párizsban, hogy megnézzem a nevezetességeket. Már előre látom, hogy az egyik szemem sírni fog, a másik nevetni. Természetesen várom, hogy újra a családommal és a magyar barátaimmal, ismerőseimmel legyek, ugyanakkor, szomorú vagyok, hogy az itt szerzett barátoktól, kedves ismerősöktől egy időre búcsút kell majd vennem (milyen jó, hogy van facebook és skype :)) Mindenesetre van még közel négy hetem, amit a lehető legjobban ki szeretnék használni. És mi történt az elmúlt két hétben (természetesen a tanuláson kívül)? Kulcsszavakban: dedikáció, konferencia, nagytakarítás.

Kezdeném a dedikációval. Még életemben nem voltam dedikáción, és most sem az volt a célom, hogy aláírassak bármilyen könyvet is egy íróval (nem, mintha nem becsülném ezeket a rendezvényeket, de egyszerűen nem vagyok egy "rajongós" típusú ember. Számomra minden ember egyforma, egyenlő, hiszen egy sportoló vagy író ugyanúgy teszi a dolgát, mint például egy orvos, akinek sokkal nagyobb a felelőssége, és aki többet tesz a társadalomért, mint egy sportoló (szerény véleményem szerint), még sem kér tőle senki aláírást). Tehát, hogy visszatérjek a dedikációra. Másfél héttel ezelőtt elhívott az egyik barátnőm egy állítólagos konferenciára, aminek meghívott vendége Valérie Trierweiler volt. Rögtön kaptam a lehetőségen, hiszen nemrég fordítottam róla szöveget az egyik órámra (francia-magyar fordítási gyakorlatok). A konferencia, amiről elég hamar kiderült, hogy "csak" dedikáció, 18:00-kor kezdődött a Mollat könyvesboltban, Bordeaux legnagyobb és egyben legrégebbi könyvesboltjában. Az újságírónő a legújabb könyvét dedikálta, a könyv címe: Merci pour ce moment (azoknak, akik nem ismernék: újságírónő, és Francois Hollande szeretője volt). Viszont, hamár elmentünk, meg szerettük volna nézni őt, de kezdetben annyian voltak, hogy az első félórában ezt lehetetlen volt kivitelezni. Amikor már az emberek nagy része hazament, a barátnőm készített gyorsan egy fényképet emlékként, és mi is hazamentünk. Pár nappal később, egy tényleges konferencián szerettünk volna részt venni, amiből semmi sem lett egy villamos baleset miatt. Ehhez tudni kell, hogy a bordeaux-i villamos sokszor nem működik (ennek oka lehet egy baleset, egy rosszullét vagy műszaki hiba). Mindegy, következő nap is volt konferencia, gondoltuk, megpróbáljuk végre összehozni a közös programot. Igen ám, csak elkerülte a figyelmünket, hogy aznap két konferencia is volt, és természetesen két különböző előadásra ültünk be. Szóval, meghallgathattam Johann Chapoutot "A vér törvénye: gondolkodni és cselekedni náciként" című előadását :), a "A nap, amikor megtanultam élni" előadás helyett. Még szerencse, hogy novemberben és december még lesz alkalmunk több ilyen programon részt venni.

Már majdnem három hónapja itt vagyok, és ez érezhető valamennyire a nyelvtudásomon is. Míg a beszédem valamivel gyorsabb, és a hallott szövegértésem jobb lett, addig a nyelvtanom "enyhén" visszafejlődött. Az ELTE még három héttel ezelőtt kiküldött minden erasmus-osnak egy nyelvi szintfelmérő tesztet, a hallgató feltételezett tudásszintjéhez igazítva. Míg a hallott és az olvasott szövegértésem C2-s szinten volt/van (a teszt alapján), addig a nyelvtanom csak B2-s szintű (hozzá kell tennem, a tesztet kora reggel töltöttem ki, persze kifogás mindig van :D), szóval, nem tudom, hogy az elmúlt öt évben mit csináltam az egyetemen :D.Mindenesetre tennem kell ez ellen valamit, már ki is néztem egy-két gyakorló munkafüzetet a könyvesboltban, de még nem vettem meg (nem utolsó sorban az ára miatt) :) 

Amit még meg kell említenem az elmúlt két hét történéseiből, az a nagytakarítás. A rezidencia vezetősége, a CROUS. múlt héten bejelentette, hogy ezen a héten, a mai nappal kezdődően, ellenőrizni fogják minden egyes lakó szobáját, hogy tiszta-e. Mondanom sem kell, hirtelen mindenkinek eszébe jutott, hogy már egy ideje nem takarított, tehát, a hétvége egy része nekem, hasonlóan a többiekhez, takarítással telt. 

És mi a folytatás? Tegnap megvettük az egyik ismerősömmel a vonatjegyeket Lourdes-ba, ahová vasárnap fogunk menni (ha minden jól megy). Több program alakulóban van, ezekről a következő alkalommal fogok beszámolni :)